« 2025. № 2 (182)

Народознавчі зошити. 2025. № 2 (182). С. 451—465

УДК 398-047.37:378.09(439)5уд]:001.8”20”

DOI https://doi.org/10.15407/

СУЧАСНІ ФОЛЬКЛОРНІ СТУДІЇ В БУДАПЕШТСЬКОМУ ІНСТИТУТІ ЕТНОГРАФІЧНИХ ДОСЛІДЖЕНЬ

МУШКЕТИК Леся

  • ORCID ID: https://orcid.org/0000-0001-5958-0044
  • докторка філологічних наук,
  • член-кореспондентка НАН України,
  • провідна наукова співробітниця,
  • Інститут мистецтвознавства, фольклористики
  • та етнології ім. М.Т. Рильського НАН України,
  • вул. Микільсько-Слобідська, 2-Б, 02002, м. Київ, Україна,
  • Контакти: e-mail: mushketik@ukr.net

Анотація. Угорська фольклористика нині активно розвивається в академічному Інституті етнографічних досліджень Центру гуманітаристики, що входить до міжнародної мережі HUN-REN. Метою нашої праці є аналіз основних напрямів дослідження традиційного та сучасного фольклору, які розробляють в Інституті, особливостей збирання, публікації та аналізу текстів у наш час, застосовуваних методів і методологій, персоналій учених. Методи дослідження: історіографічний, аналітичний і синтетичний, біобібліографічний, зіставний.

Відділ фольклору репрезентують дев’ять науковців, які виконують як спільні завдання та проєкти, так і індивідуальну тематику. Так, завершується підготовка нової, синтетичної праці «Енциклопедія угорської народнопоетичної творчості», опубліковано багатотомні каталоги покажчиків типів угорських історичних переказів, демонологічних переказів Трансильванії та ін. Продовжується вивчення традиційних жанрів фольклору — казок, пісень, загадок, паремій тощо. Це особливості функціонування казкового епосу в ХІХ ст., дифузія казкових та літературних текстів, фольклоризм та фольклоризація, фольклор у масовій культурі; відображення історичних подій та діячів в уснопоетичній творчості, популярній культурі; проблеми самоідентифікації, народної релігії угорців діаспори тощо. Свої напрацювання фольклористи Інституту регулярно оприявнюють у фахових часописах, збірках, виступах на конференціях, де обмінюються досвідом також у рамках міжнародних проєктів. 

Ключові слова: Інститут етнографічних досліджень, HUN-REN, фольклор, тематика, жанри, конференції, персоналії.

Надійшла 20.03.2025

Список використаних джерел

  • 1.         Мушкетик Л. Сучасна угорська етнологія: осередки, напрями досліджень, персоналії. Київ: ІМФЕ ім. М.Т. Рильського НАН України, 2017. 400 с.
  • 2.         Magyar Néprajzi Lexikon (MNL). Budapest: Akadé­miai K., 1977—1982. K. 1—5. 
  • 3.         Magyar Néprajz nyolc kötetben. Budapest: Akadémiai  K., 1988 —2011. K. І.—VIII.
  • 4.         Szemerkényi Á. Miért írunk Magyar Népköltészeti Lexikont? Ethno-lore. 2013. XXX. P. 9—36.
  • 5.         Liszka J. Átmenetek. Folklór és nem-folklór határán. Ko marom: Selye Janos Egyetem Tanarkepző, 2013. 288 p.
  • 6.         Folklór és irodalom. Szerk. Szemerkényi Á. Budapest: Akadémiai K., 2005. 440 р.
  • 7.         Folklór és nyelv. Szerk. Szemerkényi Á. Budapest: Akadémiai K., 2010. 571 р.
  • 8.         Folklór és történelem. Szerk. Szemerkényi Á. Budapest: Akadémiai K., 2007. 544 p.
  • 9.         Vargha K. Folklór a magyar művelődéstörténetben. Egy interdiszciplináris konferenciasorozat és a magyar folklorisztika útkeresése a 21. században. Ethnographia. 2013.124. 1. P. 80—108. 
  • 10.       Mikos É. A folklór fogalma(i) avagy a kifejezés nehézsége. Folklór és nyelv. Serk. Szemerkényi Á. Budapest: Aka démiai Kiadó, 2010. P. 59—68.
  • 11.       Landgraf I., Vargha K. Folklór. Magyar Népköltészeti Lexikon. Főszerk. Szemerkényi Á. (kézirat).
  • 12.       Landgrad I. Kötődések és távlatok. Hozzászólás Szilágyi Márton «Néprajz és irodalomtörtűnet: Egymásba fonodó utak»című előadásához. Számvetés és tervezés. A néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Szerk. Cseh F., Mészáros Cs., Borsos B. BTK Néprajztudományi Intézet; L’Harmattan Kiadó, 2020. P. 331—339.
  • 13.        Gulyás J. «Mert ​ha irunk népdalt, mért ne népmesét?» A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában. Budapest: Akadémiai K., 2010. 252 p.
  • 14.       Gulyás J. Az «izgalmas és titokzatos példa»: A Lúdas Ma tyi-mesetípus szóbeli és írásbeli hagyományozódása. Studia Literraria. 2020. 59. 3—4. P. 130—159. DOI https://doi.org/10.37415/studia/2020/59/8576
  • 15.       Gulyás J. Női műfaj volt-e a mese? Mesemondók, me segyűjtők, meseírók. Nőszerzők a 19. szazadban: lehe tősegek es korlatok. Szerk. Török Zs. Budapest: Reciti, 2019. P. 293—335.
  • 16.       Az Arany csalad mesegyűjtemenye: Az Arany csalad keziratos mese- es talalosgyűjtemenyenek, valamint Arany Laszlo Eredeti nepmesek cimű művenek szinoptikus kritikai kiadasa. Szerk. Domokos M., Gulyás J. Budapest: MTA BKK; Universitas Kiadó; MTA Könyvtár és Információs Központ, 2018. 740 р.
  • 17.       Vargha K. Találós kérdések-1295 hagyományos szóbeli rejtvény. Budapest: Tinta Könyvkiadó kft., 2016. 192 р.
  • 18.       Landgraf I. 1956 folklórja: műfajok, motívumok, toposzok. Tradícíó Magazin, 2024. 2. P. 6—10. 
  • 19.       Югас К. Угорські солдатські пісні періоду Першої світової війни про бої з російськими ворогами. Слов’янський світ. 2022. Вип. 21. С. 112—138. DOI: https://doi.org/10.15407/slavicworld2022.21.112
  • 20.       Juhász K. Meg is mosakodjál Magyar népi tisztálkodás a 20. században. Budapest, 2006: Timp kiadó kft. 240 p.
  • 21.       Югас К. «Я відмиюся від усіх моїх гріхів…»: чистота і очищення в угорських народних піснях та баладах. Народна творчість та етнологія. 2020. № 3. С. 72—90. DOI https://doi.org/10.15407/nte2020.03.072
  • 22.       Magyar Z. Rákóczi a néphagyományban: Rákóczi és a kuruc kor mondavilága. Budapest: Osiris K., 2000. 360 p.
  • 23.       Magyar Z. A Magyar történeti mondák katalógusa. Budapest: Kairosz Kiadó, 2018. K. I—XІ.
  • 24.       Magyar Z. Mátyás király narratív hagyományköre. Típus- és motívumindex. Budapest: Balassi kiadó, 2017. 288 p. 
  • 25.       Magyar Z. Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. Típus- és motívum index I—IV. Budapest: Kairosz Kiadó, 2021. 1995 p.
  • 26.       Attila. A hunok királya. Irta és szerk. Hoppál M., Magyar Z., Szabados Gy. Budapest: Európai Folklór Intézet, 2023. 357 p.
  • 27.       Magyar Z. Petőfi: A foklórhősse vált költő. Budapest: Magyar napló Kiadó, 2024. 260 p.
  • 28.       Hesz Á. Mi a pletyka. Egy definiálkhatatlan jelenség. Arany hid. Tanulmányok Keszeg Vilmos tiszteletére. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság; BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Editor: Zsolt A.J.; Vajda A., 2017. P. 831—844.
  • 29.       Nagy I. A magyar mondakutatás fehér foltja: a modern mondák. Ethno-Lore. 2006. XXIV. P. 397—435.
  • 30.       Mikos É. Idegenek az ételünkben: kereskedelmi mondák a 20—21. század magyar sajtójában. Korall: Társadalo mtörténeti Folyóirat. 2022. 89. P. 5—22. 
  • 31.       Mikos É. Krokodil a csatornában: Egy újságmonda filológiája. Doromb. Közköltészeti tanulmányok. Szörk. Csörsz  R.I. Budapest: Reciti Kiadó, 2022. 10. P. 153—175. 
  • 32.       Domokos M. Az elektronukus folklór gyűjtéséról. Ethno-lore. 2013. XXX. P. 292—320. 
  • 33.       Balázs G. Netfolklór — intermedialitás és terjedés. Rе plika. 2015. 90—91. P. 171—185. 
  • 34.       Veszelszki Á. Lájkolom! A Facebook-folklórról. Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére. Szerk. Csis zár G., Darvas A. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék, 2011. Р. 379—390.
  • 35.       Hoppál M. Szent Antal-lánc avagy a szerencse lánclevele. Világosság. 1984. 25.12. P. 769—776.
  • 36.       Domokos M., Vargha K. Elektronikus választási folklór 2014. Replika. 2015. 90—91. P. 141—169.
  • 37.       Domokos M., Vargha K. Folklór 2.0. A digitális világról három kötetben. Ethnographia. 2016. 127. 4. P. 638—649.
  • 38.       Tamás I. «Adj netet!» Nyelvi, képi kifejezésmód és kreativitás a gyermek- és diákfolklórban. Budapest: Balassi Kia dó, 2022. 192 p.
  • 39.       Tamás I. Nyelvi, stilisztikai eszközök és műfajiság a COVID-19 online folklórjában. Tabula Online. 2021. 22. 2. DOI: 10.54742/tabula.2021.2.03
  • 40.       Balogh B., Fülemile Á. Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen — Fejezetek egy emblematikus néprajzi táj jelképpé válásának történeti, társadalmi folyamatairól. Budapest: HUN-REN BKK, 2023. 658 p.
  • 41.       Lancu L. Miért csángó, ha magyar? A moldvai magyarság története és elcsángósítása. Budapest: Libri Kiadó, 2022.190 р.
  • 42.       Lancu L. Népi teológia és megélt vallásosság. Budapest: HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, 2024. 320 р.
  • 43.       Szakál A. A 19. századi magyar népköltési gyűjtemények és kanonizációjuk. Erdélyi Múzeum LXXIX. 2017. 2. P. 1—31.
  • 44.       «Így nőtt fejemre a sok vadrózsa…». Levelek, dokumentumok Kriza János népköltészeti gyűjtőtevékenységének történetéhez. A szétszóródott kéziratos anyagot összegy., sajtó alá rend., bevezető tanulm. és jegyzet. közzét. Szakál A. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság; Magyar Unitárius Egyház, 2012. 416 p.
  • 45.       Szakál A., Bednárik, J. Adattári reneszánsz a BTK Néprajztudományi Intézetében. Néprajzi Hírek. 2021. 50. 4. P. 139—141. 
  • 46.       Népi vallás és mágia Közép-Kelet-Európában. Válogatott tanulmányok II. Szerk. Pócs É. Budapest, 2018. 768 p.
  • 47.       Számvetés és tervezés: a néprajztudomány helyzete és jövője a 21. században. Szerk. Cseh F., Mészáros Cs., Borsos B. Budapest: L’Harmattan Kiadó; MTA BTK Néprajztudományi Intézet, 2020. 642 p.
  • 48.       Imák a népi és populáris kulturában. Tanulm. Erdélyi Zsuzsanna születésének 100 évfordulója alkalmából. Szerk. Frauhanner Kr., Horváth S., Landgraf I. Budapest, 2021. 262 p.
Наші автори
Традиційний народний одяг великобичківських гуцулів ХІХ — першої половини ХХ ст.
На основі польового матеріалу, наявної літератури, фондових зібрань етнографічних, історико-культурних та крає­знавчих музеїв області автор комплексно аналізує народний одяг великобичківських гуцулів. Докладно описує жіночі та чоловічі комплекси вбрання досліджуваного регіону. При їх характеристиці основна увага звертається на деталі крою окремих компонентів вбрання, подається рисунок крою жіночої сорочки.
Читати »

Особливості формування ідентифікаційного простору України наприкінці ХХ — на поч. ХХІ ст.: конфесійний аспект
У статті розглядаються особливості формування ідентифікаційного простору України кін. ХХ — поч. XXI ст., зокрема аналізуються перспективи участі Церкви у становленні української громадянської нації в умовах поліконфесійного суспільства. Автор намагається поєднати макроі мікропідходи, приділяючи особливу увагу аналізу повсякденного життєвого досвіду сучасних українців із широким використанням авторських емпіричних досліджень.
Читати »

Демоніум бойків: категорії «нечистих» покійників
Особливості традиційних демонологічних уявлень бойків про так званих нечистих («безпірних») мерців; на основі польових матеріалів та етнологічної літератури виділяється низка їх категорій; аналізуються особливі прикмети, риси поведінки та функції цих персонажів народної демонології.
Читати »