« 2022. № 5 (167)

Народознавчі зошити. 2022. № 5 (167).  С. 1080—1091

УДК [[39:728.6]:643.3](477.87=511.14)

DOI https://doi.org/10.15407/nz2022.05.1080

КУХНЯ ТА ПІЧ ТРАДИЦІЙНОЇ ЗАКАРПАТСЬКОЇ УГОРСЬКОЇ СЕЛЯНСЬКОЇ ХАТИ

КЕЙС Борнобаш

• ORCID ID: http:/ /orcid.org/0000-0002-8417-8441
• доктор філософії,
• доцент кафедри історії і суспільних дисциплін,
• Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ,
• пл. Кошута, 6, 90202, Берегове, Україна,
• Контакти: e-mail: kesz.barnabas@kmf.org.ua

КЕЙС Маргарита

• ORCID ID: http:/ /orcid.org/0000-0001-9738-2858
• докторка філософії,
• доцентка кафедри філології,
• Закарпатський угорський інститут ім. Ференца Ракоці ІІ,
• пл. Кошута 6, 90202, Берегове, Україна,
• Контакти: e-mail: kesz.margit@kmf.org.ua

Анотація. Метою дослідження є визначити тип традиційного закарпатського угорського дому та кухні, а також окреслити історію розвитку кулінарного приміщення та його топкового обладнання, які відіграють центральну роль у житті сім’ї, їх місцеві особливості, паралелі чи відмінності з іншими регіонами та народами. Об’єктом дослідження є народна архітектура, а предметом — кухня, яка разом з піччю та обладнанням утворює центральне та головне приміщення угорської селянської хати на Закарпатті. Крім принципу історизму, методологічною основою дослідження є апробовані методи етнографії, такі як елементи ретроспективного, типологічного, комплексного аналізу чи, наприклад, історичної реконструкції. Територіально дослідження охоплює угорські та змішані села південно-західної частини Закарпаття, історичної Угочанської жупи, ахронологічно — першу половину ХХ ст., з деякими посиланнями на зміни, що відбулися в другій половині ХХ ст. Крім опрацювання архівного матеріалу та етнографічної літератури, вихідним матеріалом дослідження стали новітні дослідження, виїзні аналізи авторів, фото та інші документи, глибинні інтерв’ю з інформаторами.

Ключові слова: угорці Закарпаття, тридільна хата, сіни, кухня, вільний димар, піч, камін, тринога, дровниця.

Надійшла 5.09.2022

Список використаних джерел

• 1. Федака П.М. Народне житло українців Закарпаття XVIII—XIX століть. Ужгород: Гражда, 2005. 352 c.
• 2. Kész B. Az ugocsai parasztporta. Hagyományos építkezés Salánkon. In: Gazdag V., Karmacsi Z., Tóth E. (szerk.): Értékek és kihívások. A 2015. március 26—28. között Beregszászon a Nyelvi és kulturális sokszínűség Kelet-Közép-Európában: érték és kihívások című konferencián elhangzott előadások anyagai, II. kötet (Történelem- és társadalomtudomány, oktatásmódszertan, irodalomtudomány). Ungvár: Autdor; Shark, 2016. S. 63—73.
• 3. Dragun I.V. A Kárpátalján élő magyarok népi építészetének sajátosságai. In: Cseri M., Balassa M.I., Viga Gy. (szerk.): Népi építkezés a Kárpát-medence északkeleti térségében (A Miskolcon 1989. május 15—16-án megrendezett konferencia anyagai). Miskolc; Szentendre: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Miskolci Herman Ottó Múzeum, 1989. S. 165—180.
• 4. Balassa M.I. A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről. In: Cseri M., Balassa M.I., Viga Gy. (szerk.): Népi építkezés a Kárpát-medence északkeleti térségében (A Miskolcon 1989. május 15—16-án megrendezett konferencia anyagai). Miskolc; Szentendre: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Miskolci Herman Ottó Múzeum, 1989. S. 63—84.
• 5. Dám L. Építészeti régiók a Kárpát-medence északkeleti térségében. In: Cseri M., Balassa M.I., Viga Gy. (szerk.): Népi építkezés a Kárpát-medence északkeleti térségében (A Miskolcon 1989. május 15—16-án megrendezett konferencia anyagai). Miskolc; Szentendre: Szentendrei Szabadtéri
• Néprajzi Múzeum; Miskolci Herman Ottó Múzeum, 1989. S. 93—107.
• 6. Gilyén N. A Felső-Tisza-vidéki nyitott ereszes ház. In: Kecskés P. (szerk.): Ház és ember, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleményei 5. Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989. S. 51—56.
• 7. Гроздова И.Н. Этническая специфика венгров Закарпатья. Карпатский сборник. Москва: Наука, 1972. C. 95—107.
• 8. Гроздова И.Н., Ковальская Н.Г. Жилища венгров Закарпатья. Материальная культура комплектных этнических групп на Украине. Москва: Наука, 1979. C. 151—181.
• 9. Grozdova I.N. Etnokulturális folyamatok napjainkban a kárpátaljai magyar lakosság körében. In: Ortutay Gy. (szerk.): Népi kultúra — népi társadalom. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve V—VI. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971. S. 457—466.
• 10. Филеп А. Исторические типы венгерского народного жилища и его межэтнические связи в Карпатах. Карпатский сборник. Москва: Наука, 1976. C. 35—39.
• 11. Szabó S. Háztartási eszközök. In: Ratkó L. (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete. Nyíregyháza: Jósa András Múzeum, 2014. S. 420—451.
• 12. Barabás J., Gilyén N. Magyar népi építészet. Budapest: Mezőgazda kiadó, 2004. 192 s.
• 13. Deák G. Az Ung vármegyei «Tiszahát» népi építészete és művészete. In: S. Benedek A. (szerk.): Ung megye. Írások Ung megyéről. Beregszász; Budapest: Mandátum Kiadó; Hatodik Síp Alapítvány, 1998. S. 81—89.
• 14. Páll I. A táji jellegzetességek keveredése Északkelet-Magyarország népi építkezésében a 18—19. században. In: Cseri M., Balassa M.I., Viga Gy. (szerk.): Népi építkezés a Kárpát-medence északkeleti térségében (A Miskolcon 1989. május 15—16-án megrendezett konferencia anyagai). Miskolc; Szentendre: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Miskolci Herman Ottó Múzeum, 1989. S. 197—208.
• 15. Dám L. Építkezés. In: Ujváry Z. (szerk): Néprajz egyetemi hallgatóknak. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1992. 267 s.
• 16. Sabján T. A búbos kemence. Budapest: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 2003. 96 s.
• 17. Ébner S. Régi tűzhelyek: Borsod, Abaúj, Zemplén, Bereg, Szatmár megyében. Néprajzi Értesítő XXIII. 1931. S. 6—16.
• 18. Barabás J. Tüzelőberendezés, füstelvezetés. In: Magyar néprajz IV. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997. S. 155—169.
• 19. Juhász A. Élet a házban. In: Magyar néprajz IV. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1997. S. 178—193.
• 20. Viga Gy. Tűzikutyák a Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében. In: Ujváry Z. (szerk.): Huszonegy néprajzi közlemény. Debrecen: A Kossuth Lajos Tudományegyetem kiadványa, 1994. S. 149—154.
• 21. Varga S. Népi építészeti kutatások Kárpátalján 1945 előtt. In: P. Punykó M. (szerk.): «Madarak voltunk…» Kárpátaljai néprajzi írások. Budapest; Beregszász: Hatodik Síp Alapítvány; Mandátum Kiadó, 1999. S. 82—100.
• 22. Bátky Zs. Táplálkozás. Építkezés. In: A magyarság tárgyi néprajza. A magyarság néprajzának első kötete. Második kiadás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1941. S. 31—215.
• 23. Viski K. Bútorzat. Világítás. Mesterkedés. In: A magyarság tárgyi néprajza. A magyarság néprajzának első kötete. Második kiadás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1941. S. 217—323.
• 24. Sári Zs. Típusterves építkezések és az életmód átalakulásának kapcsolata. In: Cseri M., Sári Zs. (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században. Az OTKA K 62412. számú, «A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai» című kutatási program eredményeiből készült tanulmányok és közlemények. Szentendre: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiadványa, 2009. S. 21—52.
• 25. Gunda B. A szatmári hagyományos népi műveltség etnográfiai helyzete. In: Ujváry Z. (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, 1984. S. 35—137.

читати публікацію»